Passzívházak

Mi is az a BlowerDoor teszt?

1Az épületek minőségével kapcsolatos problémák nagyon jelentős hányada légzárás hiányosságaira vezethető vissza. Nem kizárólag fizikailag megjelenő, látható károkat értjük, hanem az energiaveszteségből adódó jelentős többletköltségeket és a komfortérzet számottevő romlását is. Egy épület energiaigényét és működésének költségeit nem csupán a beépített anyagok minősége határozza meg. Legalább ilyen mértékben befolyásolja azt a beépítés módja és minősége. A beépítéskor használt és megfelelően kivitelezett pára- és légzáró réteg megakadályozza az épületkár kialakulását, és hosszútávon jelentősen csökkentheti az épület energiaigényét is.

Hol távozhat az energia?

Ha egy átlagos téli napon a kül- és beltér között 20 °C a hőmérséklet-különbség és 2 Pa a nyomáskülönbség, akkor ez idő alatt 1 négyzetméter tetőfelületen a diffúzió hatására mindössze 1 gramm pára jut a kültérbe. Ugyanannyi idő alatt mindössze egyetlen 1 méter hosszú, 1 milliméter széles résen a távozó pára mennyisége 360 gramm. A hőszigetelő rétegbe jutó, és ott kicsapódó vízgőz hőhidakat képez. Ez a jelenség jelentősen károsítjaaz épületszerkezetet, esztétikai problémákat, penészedést okozhat és megnöveli az épület energiafelhasználását is. 

A BlowerDoor-teszt

A pára- és légzáró réteg minőségét, működésének hatékonyságát már az építés során tesztelhetjük a BlowerDoor mérési módszerrel. Ennek során mérhető az épület légcsereértéke, valamint meghatározható az esetleges tömítetlenségek helye. A készülék egyaránt alkalmas már elkészült és még átadás előtt álló, épülő házak levegőcsereértékének a mérésére – így akár már az építés során, bontás nélkül javíthatók az esetleges hibák. A BlowerDoor-teszt során 50 Pa túlnyomás, illetve vákuum mellett mérik a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges levegőáramot. Ilyen nyomáskülönbség természetes körülmények között az épület külső és belső tere között 30 km/h szélsebesség esetén alakul ki. A mérés eredménye azt mutatja meg, hogy 50 Pa-os nyomáskülönbség hatására az épület légtérfogata óránként hányszor cserélődik ki. A mérés eredménye jól használható például passzívházak esetében, hiszen egy méréssel ellenőrizhető a nyílászáró, a nyílászáró-beépítés, valamint az egyéb tömített csomópontok minőségének ellenőrzésére.

Elszáll a meleg

Ha egy átlagos családi ház hozzávetőleg 300–450 m3-es légtérfogata óránként 2–3 alkalommal kicserélődik, akkor a téli időszakban a beltéri meleg, a felfűtött levegő helyére óránként 600–1350 m3 hideg levegő áramlik. Ha pedig a beltéri +20 °C-os hőmérsékletet tartósan fenn szeretnénk tartani, akkor a beáramló hideg levegőt szintén fel kell fűteni. Ez természetesen igencsak energiapazarló megoldás.

Nyári időszakban a klímaberendezésnek ugyancsak aránytalanul magas lesz az energiaszükséglete, ha a lehűtött levegő idő előtt, illetve ellenőrizhetetlenül távozik a klimatizált térből.

Összefoglalva:

gépészeti szellőzés nélküli, természetes szellőzésű épületek légcsereértéke a szabványok szerint n50 ≤ 3/óra,

gépészeti szellőztető berendezéssel rendelkező épületek légcsere értéke n50 ≤ 1,5/óra,

passzívházak esetében ez az érték n50 ≤ 0,6/óra.